Zsidó temető Pécsújfalu
18-19. századok között, nagyszámú zsidó közösség élt a faluban. A 2. világháború szomorú eseményei után ebből a közösségből csak a temető maradt meg a faluban, ez a Mníse lejtőn található. A Terület tégla lapalakú temetőt betonlapok veszik körül. Összesen mintegy 100 sírkőkövek 5 sorban vannak elhelyezve. A temető művészeti és történeti értéke a művészileg és építészetileg megvalósított sírkövek – különféle formákban és különféle szymbolikus, funkcionális vagy dekoratív kifejezésekben vannak. A sírkövek többnyire monolitok. Az építőanyag többnyire homokkő volt, kisebb mennyiségben durvaszemcsés illetve finomszemcsés szürke márvány. Néhány sírkő megsérült és ledőlt. A többsége a 19.századból származik, és egy része a 20. századból, a legrégebbiek pedig a 18. század végéről valók. A legfontosabb sírkő egy különálló, kisebb épület a 20. századból. A bejáratnál volt egy katafalk csarnok, ahová lépcsők vezettek. A temető felső részén három kunyhó volt (összeesettek). A sírköveket gyönyörű szobrok, díszítések jellemzik. A Pécsujfalu temető az egykori gazdag és nagyszámú zsidó vallási közösségének bizonyítéka.
Az utolsó rabbi, aki itt tevékenykedett Naftali Soffer volt, ő 1899-ben halt meg, és itt is van téglasírba eltemetve. 1990 után a temető az önkormányzat tulajdonába került, 1997 és 2000 között a temetőt bekerítették, a sírköveket újjáépítették.
