Zsidó temető, Berzevice
Berzevice a Torysza völgyben található, a Lőcsei hegy keleti nyúlványa alatt. Maga a falu a Sárosból Szepességbe vezető régi úton alakult ki, amely a forrásanyagokban a nagy útra „via magna”-ként hivatkozik. Később, Csendespatak és Balázs falvak létrejötte után, és a hozzá lévő szomszédos Völgy, Rajz és Zár településeken kereszteződését alakították ki a faluban, ami segítette Berzevice piaci településsének a fejlesztését. A lakók kerékgyártással, ácsmunkákall, illetve faszerszámok készítésével foglalkoztak. A falunak valaha volt hihetetlen 7 kúriája és egy reneszánsz kastélya a 17.századból, és volt egy zsinagógája is. Ez egy fa rönkszerkezet volt, amit valószínüleg II. Jozsef tolerancia ediktumának kiadása után építettek. A zsinagóga építésének és lerombolásának pontos éve nem ismert, de valószínűleg a 18. és 19. század fordulóján márt állt. Közvetlenűl a 2. világháború után szünt meg, amikor rövid ideig csürként, a széna tárolásának használták. Előtte a faluban nagyszámú zsidó közösség is élt, amit a viszonylag nagy zsidó temető is bizonyít. A 18. század második felében érkeztek ide zsidók a lengyel Gácsból (Galíciából). Népességnövekedésük viszonylag gyors volt. Berzevice a zsidó rabbinátus székhelye lett. 1904-ben körülbelül 216 zsidó lakossa volt Berzevice-nek és a kisebb közösségekben élő zsidókat Balázsfában, Völgyben, Csendespatkon, Alsószalokon, Magaslakon és Brevicskén is említik. A zsinagóga dicsőségét a létező Jesiva mellett, amelyet sok kiváló rabbi végzett ell, szintén terjesztette a válogatott mesterségekre összpontosító iskola.