Zboró falut a Szmilno-i uradalom részeként említik, 1414-től a Makovica uradalomhoz tartozott. Az uradalom egymás után a Czudar család, a Rozsgonyi, később a Serédy, majd 1601-től a Rákóczi család birtoka volt. A Serédy kastély a Makovicke-i uradalom tulajdonosáról, Seredy Gáspárról kapta a nevét, aki katonai érdemeiért II Ferdinánd királytól, megkapta a Sztropkó-i, Bazin-i, Szent Györgyi és a Makovica-i uradalmakat. A vár kiterjedt rekonstrukciója mellett, amely modern reneszánsz erőddé alakította, kastélyt is építtetett közvetlenül a faluban. Ez főleg lakossági és adminisztratív feladatokat látott el. A kastély körül kertet alakítottak ki. A hátsó részben istállók, és egyéb melléképületek, valamint egy impozáns hatszögletű kút is épült. Gáspár 1555-ben bekövetkezett halála után testvére, György, Kassai kapitány és Sárosi ispán örökölte a birtokot. Halála után a birtokot először a lengyel herceg János Ostroh-ból szerezte meg, majd eladta II. Rákóczi Zsigmondnak. Reneszánsz építészeti formáját nem ismerjük, mert később többször átépítették. A reformáció idején a kastély evangélikus kápolnaként is szolgált. Zrínski Ilona grófnő, I. Rákoczi Ferenc felesége érdemeinek tulajdonítsák. A birtokon volt még egy kastély úgynevezett Rákóczi , amelyet a Serédi kastélytól egy park választott el ahová I. Rákoczi Ferenc a híres ,,100 hársfa sort,, telepítette. Ferenc nagyon szeretett itt tartózkodni, és sok levelét a „Datum Zboroviac sub centrum tiliis” aláírással és utóirattal fejezte be. A fasornak a történelmi és esztétikai jelentősége mellett természettudományi jelentősége is volt. 1935-ben egy magyar botanikus fedezett fel itt egy sajátos hársfajtát, amelyet később Rákoczi Hársfának neveztek el. A fasort az 1. világháborúig gondozták és fentartották, amikor is jelentősen megsérült, valamint a kastély is. Nem minden helybéli értett egyet a helyreállításával, így 1922-ben 22 egészséges hársfát vágtak ki, amelyek tüzelőanyagként kerültek felhasználásra. A kastély később az Erdödi és Clary-Aldringen nemesi családoké volt. 1907-ben az állam megvásárolta az Erdőhivatal számára. Az 1. világháború után, 1918-ban az Állami erdőigazgatás rendbe hozta és igazgatási épületnek, illetve lakásnak is használták. 1969-ben tűz csapta le, ami jelentősen megrongálta.
Ma a Zboró Kastély Javító Polgári Társulása a felelős a javításáért.
A Serédy kastély a Sáros várút része.
