Városháza tér, Bártfa
Bártfa szabálytalan sakktábla alaprajzra épült. A város alaprajza szabályos utcahálózattal tagolt háztömbökből áll, és a térhez kapcsolódik. A város központja egy téglalap alakú, 260 x 80 méter alapterületű térből áll, amelyet három oldalról, amellyet 46 emeletes polgári ház vessz körül, amelyek tipikus keskeny középkori telkekre épültek, a térre merőlegesenA negyedik, északi oldalt a város dominánsa – a gótikus plébániatemplom – a Szent Egyed Bazilika minor határa határozza meg, amelyet közös fal köt össze a városi bölcsésziskola történelmi reneszánsz épületével. Ellensúlyuk a központi elhelyezkedésű reprezentatív kora reneszánsz városháza épülete. A téren haladt át az alsó és a felső kaput összekötő fő közlekedési artéria. A történelmi mag minden fontos utcája a tér felé orientálódik. Maga a tér a középkorban a piactér fémjelezte volt, ahol a kiváltságok alapján vásárokat rendeztek. Az egyik legfontosabb kiváltság az évi nyolcnapos vásár megtartásának joga volt a városban. A kiváltságot 1320-ban Karoly Róbert király adományozta. A tér burkolata eredetileg macskafejekből (kockákból) készült, homokágyba ágyazva. 1963-1966-ban ezeket felváltották a sziklákból készült burkolatok, amelyeket betonágyba fektettek le.
