Tapolymeggyesi vár
Tapolymeggyes őrvára a tengerszint feletti magasságban (382 m) mintegy 1 kilométerre északkeletre emelkedik, az azonos nevű falu egy megemelt sziklás kiemelkedésen. Az első írásos jelentés Tapolymeggyesről 1248-ből származik. A feudalizmus idején a falu a Sárosi vár birtokához tartozott. A múltban a vár őrvárként szolgált – ennek egyik oka a környező Kaposi, Sárosi várakra és a Szalánci hegyekre vagy Topolyhanusfalvára nyíló csodálatos kilátás volt. Ezért is használták a jelzőrendszerben a Tapolymeggyes-i várat. Ő őrizte a fontos kommunikációs összeköttetést Zempléntől Sarosig.
A várat valószínűleg a johannita lovagok építették, akiknek kolostoruk a közeli Topolyhanusfalván volt. A vár és a Tapolymeggyes-i élet legnagyobb virágzása a 13. század utolsó harmadára esik. 1332-ben már említik az Abovi családból származó új földbirtokost és a vár birtokosát, Demetert. A 15. századtól fokozatosan eltűnnek a várról szóló hírek. Még a 15. század közepén is nyilván az elhagyott objektumot a testvéri csapatok használták Ján Talafúz parancsnoksága alatt, de a helly hiánya kényszerítette őket a vár elhagyására 1460-ban, és valószínűleg egy erődítményt építettek úgynevezett „Zadná hura”, a mai Komlóskeresztes felett. A vár pusztulásáért valószínűleg a belpolitikai harcok felelősek. A kastély elhelyezkedése azonban stratégiailag igen előnyös volt. Lehetővé tette az alatta nyugatra az Eperjesi medencébe vezető út, valamint a Topolya völgyön át Bártfa felé és a Kárpátokon keresztül Lengyelországba vezető főút hatékony ellenőrzését. Emellett a közeli Kaposi és Sárosi várral való vizuális kapcsolat lehetővé tette a kölcsönös jelzéseket, és ennek eredményeként valószínűsíthető, hogy a vár bekerült a középkori Magyar állam védelmi rendszerébe. Többek között a kastély kiváló elhelyezkedését bizonyítja, hogy a helyet a 2. világháború végén katonai megfigyelőállásként használták. A kastély egy darabból álló téglalap alaprajzú volt (36 x 13 – 15 m), és erős, 2-2,7 m vastag fal keretezte. Elválaszthatatlan része a kastély prizmás tornya volt (8,5 x 8 m). Az udvaron egy 6 méter mély ciszternát ástak a sziklába. Az erődrendszer sáncokat és árkot is tartalmaz. Jelenleg a kastély egy része konzervált.
Sáros vára a Sárosi várút része.
