Tapolyhanusfalva-i kastély
Az Eperjesi megye egyik legszebb barokk kastélya négy tornyával a Szalánci hegyek–Tapolyhanusfalva alatti festői város meghatározó eleme.
A 17. és 18. század fordulóján a Dessewffy család lett Hanyusfalva új tulajdonosa. Az impozáns, reneszánsz-barokk stílusú kastélyt Jozsef és Tamás Dessewffy testvérek építették, akik Mária Terézia osztrák-magyar királynő (1740-1780) szolgálatában álltak. Jelenleg a kastély belsejében található márványtáblán latin nyelvű szöveg mesél erről.
A kastély tulajdonosai – a Dessewffy család – a nyugat-szlavóniai Pozsega régióból (kelet-Horvátország) származtakm, Csernekről. A 16. század elején a törökök portyázásakor a Dessewffy család birtoka is a törökök kezére került. Dessewffy János ezért a családi levéltárból több irattal Pozsonyba ment. A mohácsi csata (1526) után megindult a harc a magyar trónért Zápolysk János és Habsburg Ferdinánd között. Dessewffyék mindig hűségesek voltak a királyhoz, s ezt a hagyományt követte az említett János is, aki bár nem volt katona, Ferdinánd király politikai szolgálataihoz csatlakozott. János királyi kamarás, bizalmas, a Rodoszi Lovagrend tagja, tanácsos, majd a Magyar Kamara elnöke és a pozsonyi királyi udvar adminisztrátora. Dessewffy János hűségét a király kellően megjutalmazta – a Tarkó várhoz (Nagykemence) tartozó ingatlanokat adományozta neki. Ebből a Dessewffyék kőágból a Topolyahanyusfalva nagy kastély tulajdonosai is származtak.
A park zöldjében rejtőzött a gazdag stukkó ablakdíszítésű, kétszintes tömbház, melynek töredékei is megőrződnek a mai napig. A kastély belüli helyiségek elrendezése a barokk axialitás elvének alkalmazásáról tanúskodik. A szobák boltívesek, lunettás hordóboltozatokkal. A boltíves mezőket gazdag stukkó díszítés jellemzi. Külsőleg az épület sziluettjét a manzárdtető és a tornyok harang alakú tetőinek összjátéka határozza meg, amelyek ritmust adnak az építészetnek. Az ablakok stukkó díszítése is gazdag.
A főbejárati portálon oldalsó pilaszterek találhatók szupraporttal, amely eredetileg egy felirattáblát, (ma a múzeumban őrzött) és egy pajzsot tartalmazott a Dessewffyek kőcímerével.
Az területének részét képezte egy kiterjedt park is, amelyet a 19. század végén hoztak létre az eredeti, 18. század közepéről származó díszkert szabályos felosztással történő átépítésével, melynek legértékesebb elrendezése az előtte lévő teraszokon terült el. az udvarház délkeleti homlokzatának. A teraszrendezés a terep természetes konfigurációján, a kertépítészet pedig a barokk morfológián alapult. Ebben a formában őrződött meg egészen a 19. század közepéig, amikor is a szabályos kertet natúr- és tájparkká építették át, melynek eredeti növényzeti szerkezetét részben a mai napig megőrizték.
A Nagy Kastély épülete jelenleg a Tapolyhanusfalva-i Örökségi Múzeum székhelye, amely a Varannó kerület történelmének és természetének dokumentálásáért felelős.
A Tapolyhanusfalva-i Nagy Kastély a Sáros várút része.
