Sáros vára
A Sáros-i várhegy vulkánként jött létre a geológiai vörösen izzó láva robbanásaival.a harmadidőszakban a tengerfenéken és a tengerszint alatt. A Sáros-i vár összterülete 154 hektár, a vulkáni kráternek számító várudvar területe eléri a 3,5 hektárt. A várhegy időtlen idők óta kultikus és szent hegy, ahol a legrégebbi vallási szertartások zajlottak és ünnepek a vadonban. A Sáros-i vár az egyik legrégebbi megyei várunk volt.
A kastély a magyar király kezdeményezésére ép ült egy stratégiailag fontos félhegemóniára, amely Sáros hatalmas területét uralja. Elhelyezkedése nemcsak a terület katonai ellenőrzését jelentette, hanem mindenekelőtt a fontos ország, valamint a Szepesség és Lengyelország felé irányuló kereskedelmi kommunikációt. A helyszín bronzkori jelentőségét bizonyítja a csúcsfennsík teljes kerületén elhelyezkedő, masszív kő-földépítésű sáncerődítés megépítése is, amelyet másodlagosanSáros területe a 11. – 12. században az abaújvári székhellyel rendelkező Novum Castrum királyi bizottság egy része, amelyből a 13. század elején új politikai-közigazgatási egységet vált ki Sáros, amelynek közigazgatási székhelye az azonos nevű vár volt. körfal építésére használtak a legújabbak kutatások szerint 14.században. A Sárosi tanszék (bizottság, vármegye) megalakulása előtt a Novum Castrum bizottság területi és vári képviselőit az udvarnokok (comes curialis) irányították. Közülük az elsőt 1217-ben említik Petur – curialis comes Dionysii – az ispán udvarnoka Novum castrum Dionyza – Péter. Levéltári források alapján és történeti szempontból azonban építésének kezdetét márt 1217 előtt feltételezhetjük. A vár királyi, megyei várként jött létre, és az is maradt a 13. században. A királyi birtokok adminisztrációjának székhelye és az ország védelmének fontos katonai-stratégiai pontja volt. Alkalmanként itt tartózkodott IV. Béla magyar király, V. István, IV. László. Az ország fokozatos feudalizálódása során a vár felváltva került a király tulajdonából nemesi családok tulajdonába. Közismert az Omodej család, akik 1312-ben, a Rozsgony melletti csatában elszenvedett veresége után veszítették el a várat. 1393-ban az üres királyi kincstár arra kényszerítette Luxemburgi Zsigmond királyt, hogy elzálogosítsa a várat a Csetneki nemesnek, később a Perényi Péternek, Sárosi ispánnak. Később a Sóvar-i Sás család birtokához tartozott. Luxemburgi Zsigmond király, majd utódja, Albrecht Habsburg halála után a király özvegye, Erzsébet beszervezte Ján Jiskra Brandýs-i zsoldoskapitányt, hogy ne csak a Szlovákia területén fekvő ingatlanok fenntartását, hanem mindenekelőtt a védelmet és az öröklési jogait biztosítsa a kiskorú fia, V. László-Utószulottnek. 1441 márciusában Jiskra serege meghódította a Sárosi várát, és a következő csaknem 20 évig Sáros grófjaként és ispánja ként uralkodott. A törökellenes harcok nehéz időszakában az ország helyzetét bonyolította az erősödő testvéri mozgalom, amelynek egy időre maga Sáros is fellegvára lett. A Jiskráéek uralma 1461-ben ért véget, amikor Korvin Mátyás hadserege elfoglalta a várat. A király átvette a vár tulajdonjogát Jánostól (Perényi), aki a 16. század közepéig igazgatta. A Szapolya János és Habsburg Ferdinánd közötti bonyolult belpolitikai trónharcban azonban a Perényiék a rossz oldalra álltak, és néhány évvel a Mohácsi csata után, 1537-ben a császári hadsereg meghódította azt. Werner Györgyöt, a humanista tudóst nevezték ki kapitánynak, akinek sáfársága jelentős hanyatlást jelentett. 1645-ben a Rákoczi család birtokába került, akik azonban a vár alatti kastélyt választották lakóhelyéül. Maga a vár inkább katonai objektummá vált, laktanya területtel, és fokozatosan elvesztette korábbi kiváltságos státuszát. A vár végének kezdette a puskapor robbanása volt. A kastély elhagyatottan, jelképes módon került az Aspremonlorc, Szirtnár és Puilsk családok tulajdonába. A 19. században a várrom vonzotta az Eperjesi Evangélikus Kollégium romantikus szellemű hallgatóit, akik szabadidejüket a várba tett kirándulásokkal töltötték. A vár állandó tisztelői közé tartozott P. O. Hviezdoslav, Petőfi Sándor és Kerényi Ferenc. A Sáros-i várudvarából kilátás nyílik a széles környékre. A Donjon vártoronyból akár 10 vár is látható szabad szemmel vagy távcső segítségével, amelyeket 2019-ben szerelt fel az Sarosi Regionális Szervezet. A várudvaron minden évben megrendezik az élményhez kapcsolódó rendezvényeket.
Sáros vára a Sárosi várút része.
