Nagy Sáros
Veľký Šariš (németül: Groß-Scharosch, magyarul: Nagysáros)Gergelylaka és Szentmihályfalva falvakkal szomszédos, keleten Fintával, nyugaton Megye-vel és Kis Sárossal, délen pedig Eperjes városával. Területe 25,73 km2 (2573 ha). A városon keresztül folyik a Torysa folyó.
A mai ismeretek alapján a középső sáros betelepülésének kezdeteit a középső paleolitikum fiatalabb részébe helyezzük. A Bikos V. helyről beszerzett kőszerszámokra támaszkodunk, amelyek 60000-80000 évesek. Ez az első bizonyíték a neandervölgyi ember jelenlétére a Sáros-i régióban.
A város első írásos említése 1217-ből származik. Nagy Sáros bizonyíthatóan, már az első írásos beszámolók előtt is létezett önkormányzati szinten, valószínűleg külön plébániákkal (Kassa 1230-ban, Bártfa 1241-ben, Eperjes 1247-ben, Kisszeben 1248-ban, Lőcse 1249-ben alakult). 2017-ben ünnepelte a város fennállásának 800. évfordulóját.
- január 28-án III. András magyar király a Nagysároson, Eperjesen és Kisszebenben letelepedett szászoknak (németeknek) bizonyos szabad királyi városi jogokat biztosított. Ez azt jelentette, hogy Nagy Sáros összes lakosa (nemcsak szászok, hanem magyar és szlovák lakosság is), mentesültek a díjak és juttatások alól, így nem kellet átadni őket a sáros-i köntösnek és a Sárosi vár kasztellánynak, és már nem tartoztak a joghatóságuk alá sem. Emellett a hadseregben való részvétel kötelezettsége már nem vonatkozott rájuk. A város egyetlen kötelezettsége az volt, hogy évente 150 márka ezüstöt fizessen az uralkodónak. Ez a pillanat a város fontos státuszáról és gazdasági erejéről tanúskodik már ebben az időszakban.
A település létrejöttében a Balkánt a lengyel Baltikummal (Sóút) összekötő kereskedelmi utak kereszteződése, keletről nyugat-i irányban pedig a Lengyel Galíciát (Gácsot) a Szepességgel összekötő út volt a meghatározó. Nagy Sáros tipikus alvárként fejlődött ki.
Veľký Šariš és közvetlen környezete a Szepes-i Sáros-i interhegység geomorfológiai egység délkeleti részén, a Sárosi völgy alatt-i és a Sárosi hegy alegységében található.
A Nagy Sáros-i határban a legfontosabb hegyek a Sárosi hegy (419 mtengerszint feletti magasság), Dúbrava (493,1 m tengerszint feletti magasság), Bikos (Bukovina 378,6 m tengerszint feletti magasság) illetve Okruhliak (390,6 m tengerszint feletti magasságban). Nagy Sáros tágabb területén (már a határon kívül) található egmagasabb pontja Stráž (739 m tengerszint feletti magasságban) és Lysá Stráž (696,4 m tengerszint feletti magasságban).
A terület tengelye a Torysa fojó, amely egy széles, több elágazó ágú völgyet alkot. A jobb oldalról induló fontosabb mellékfolyók közé tartozik a Pajtovský és a Sárosi patak, a bal oldalról a Dzikov patak.
