A tér déli részén egy városi reprezentatív épülettömb található, réges-régen Fekete Sas néven szerepelt. A városi dokumentumokban ,,Publicum diversoriumként,, (nyilvános fogadó) szerepelt. Megfelelő átalakítás és az udvari új helyiségek beépítése után, elsősorban a tehetősebb városlátogatóknak, de a városi összejöveteleknek is különböző alkalmakkor. 1602-ben építettek egy istállót 28 ló befogadására, ami nagyon kényelmes volt a városon áthaladó utazók számára. 1799-ben kaptak itt szállást Alekszandr Vasziljevics Suvorov tábornok tisztjei, akit seregével együtt küldtek ide a Napóleon ellen harcoló osztrák hadsereg segítésegeként. 1806-ban egy orosz hadsereg része lakott a fogadóban, Mihail Illarionovics Kutuzov szmolenszki herceggel és tábornokal együtt. A 19. század elejétől a fogadót egyre gyakrabban használták különféle kulturális célokra. Az 1840-es években a fogadó udvarának hátsó részében önkormányzati kiállítóház épült. 1849. március 3-án lakossági gyűlést tartottak itt, amelyen a polgárokhoz Stúr Lajos és J. M. Hurban, beszélt, akik szlovák a császári hadseregben önkéntesek élén érkeztek Eperjesre. Az újjáépítés után a Fekete Sas komplexumban egy vigadó épület, egy színház, luxus szálloda étteremmel és kávézóval is helyet kapott. 1922-ben itt tartották az első felvilágosodási kongresszust Szlovákia munkásai, amelyet az akkori oktatási és nemzetfelvilágosodási Vavro Srobár miniszter ünnepélyesen nyitott meg. Jelenleg a Fekete Sas (vígadó) a városi Kulturális és kikapcsolódás park szervezetet szolgálja, a városlakók kulturális és társadalmi élvezetének kihasználásara.
