A vár 855,2 m tengerszint feletti magasságban, kiemelkedő, kerek alakú szikladomborzatra épült. Több neve is van – a szikla kerek alakja adta a vár nevét is: Kerekku (Kerekszikla) a középkorban. A környék szláv lakossága sajátos formája miatt nevezte el Mákfejnek (Makovicának), amikor távolról mákként emelkedik ki a horizont fölé. A harmadik név Bodony az alapítója – a Lapispatak Buduna nemes – szerint. A vár első írásos említése innen származik, pontosan 1285-ből, amikor Budun építtette. A fennmaradt dokumentumok tanúsága szerint itt bujkáltak családtagjai (felesége és gyermekei) a 13. század végén, és a 14. századi elején a tatár inváziók alatt. A letelepedés a középkorban nem volt hosszú távú, de a mentési régészeti kutatások során több épületet is feltártak, elsősorban a főtorony alapjait.Ez a torony az egykori falak látható sáncaival együtt a vár leglátványosabb maradványa. A sziklás fennsíkon a vár erődítményeinek nyomai is láthatók. A falazott épületeknek egyéb nyomai nincsenek. Nos, azt feltételezük, hogy fából készült lakóházak és gazdasági épületek épültek a peronra.
Bodony vára magasságának köszönhetően az egyik legmagasabban fekvő középkori vár Szlovákiában. Szinte a teljes csúcsplatformot elfoglalja, méretei 52×50 m. A sziklafalak elérik akár a 20 méter magasságot is. A magas sziklafalak, különösen a keleti és a déli oldalon, sziklamászók oktatófalaiként szolgálnak. A vár közelében van grillezési lehetőség, illetve a közelben van ivóvízforrás is.
Bodony vára a Sáros-i várút része.
