A középkori eperjesi városháza eredetileg más helyen állt. Egyedülálló emeletes kőépület volt, valahol a mai park helyén amellyben a Vörös Hadsereg műemléke is épült. A 17. század folyamán azonban az önkormányzat ismeretlen okokból (valószínűleg tüzek során keletkezett károk) elhagyták, és egy erre a célra szolgáló épületbe költöztek a mai napig. Az eredeti városháza pontos formája nem ismert, csak a 16.század első feléből származó kő város címere maradt meg, amellyett szekundárisan a későbbi városháza kapujában (portáljaban) hellezték ell. Az új épület a középkorban fényűző polgárház volt. A 16. század elején újjáépítették a város borospincéjeként, és csaknem két évszázadon át szolgált erre a célra. A gótika korából csak a belső terekben, a portálon és a földszinten a késő gótikus bélésen őrizte meg néhány töredéket. A 16. század második felében a pincészet az utcakereszteződés feletti bővítéssel, összekötővel bővült, a tér kétnegyede és reneszánsz igazításokkal. Abban az időben a belső tereket reneszánsz boltozatok borították és az építkezést egy gazdag címketetővel fejezte be. Az 1768-as tüz után alapos rekonstrukción eset átt. 1788-ban fejezték be, amikor késő barokk megjelenést kapott jellegzetes homlokzattal, magas ablakokal és erkélyel. Az utolsó újjáépítésre egy nagy tűzvész után került sor 1887, amikor is a második emeletet építették felé. A városháza belépett a közelmúlt történelmébe 1919. A város és Kelet Szlovákia nagy részének a Magyar Vörös Hadsereg elfoglalása után 1919. június 16-án az erkélyéről kikiáltotta a Szlovák Köztársaságát Rend-t. 1945-től a Városi nemzeti bizotság, és 1990 a Községi Hivatal székhellye található az épületben. 1961-ben a városháza felkerült a Nemzeti kulturális emlékek listájára.
