Abos-i (Óbecse) vár
Somos lett az Abov család somosi ágának székhelye, és közvetlenül a faluban volt az uraknak kúriájuk is, illetve földszinti vár, nyilván a falu közepén egy dombon. Talán egy faépület volt, talán agyag-fa. Az azonban biztos, hogy nem tudta biztosítani a kívánt biztonságot. Főleg nem a tatárjárás idején. Az elsőre 1241-ben, a másodikra 1285-ben került sor, amelyben, az Abosi (Óbecse) úr György fia, Ivánka, is elpusztult. Úgy tűnik, az első tatár invázió már arra kényszerítette a klánt, hogy biztonságosabb lakhelyet építsenek, amely megvédi őket az ellenségtől. A Svinka folyó völgye fölött egy erdős dombos masszívumot választottak. A ma Zámcsisko-nak nevezett, nem feltűnő csúcs (360 m tszl.) meredeken lejtős, csak a keleti oldalról érhető ell, és közelíthető meg.
A várnak nem volt előtere, így gazdasági alapja sem volt. Nyilván ez is ideiglenes lakhatóságáról tanúskodik. Az udvar egyszerű elrendezése nem haladja meg a 25 x 30 m. Tipikus példája a menedékvárnak, amely egy völgy mélyén rejtőzik Jó rálátással ugyan az Abos-i részre és a Szvinky-folyó völgyére, de a Hornád medencére nem, és korlátozott lehetőséggel a Torysza medrének ellenőrzésére. A várudvarból a Kapos-i vár látható. Az Abov család 1300-ból származó megosztott birtokában egy bizonyos Sumus (Somos) kastély építésének költségeit említik, amely 70 márka (hrivnya) ezüstöt jelentett.ó. Az továbbra is kérdéses, hogy a Zámcsisko-i, vagy inkább a Sároskőszeg feletti várról van-e szó, de a történészek hajlamosak azt hinni, hogy ez a dokumentum magára a Sároskőszeg-i várra vonatkozik.
Az Abos-i (Óbecse) vár hamarosan eltűnt. Erről tanúskodik a régészeti anyag is, amely nem haladja meg a 15. század felét. Ekkor már Sároskőszeg fölött egy kényelmesebb és nagyobb kastély állt előtérrel. Elhelyezkedése, ellentétben az Abosi várral, stratégiai volt. Lehetővé tette a Hornád völgyének, a Torysza völgy egy részének és a Svinka Hornád összefolyásának ellenőrzését, valamint a Torysza Hornád közötti átjárót. Az Abos mögötti kastély semmilyen körülmények között nem tudta betölteni ezt a szerepet, ezért pusztulása után nem újították fel.
Az urak szállását egy földszintes, háromszobás palota biztosította, melyet pótkeretfalazat kötött össze. A palota szabálytalan volt, alkalmazkodott a körülményekhez, talán olyan gyorsan épült, mint egy kis várat épiteni.A vár kiterjedését a domb domborzati elrendezése határozta meg, amely 2,5 m mély árokkal ostromolta a feltárt védősáncot. Az oldalt felfelé vezető út a sánc kiszélesített részére ért, ahol egy egyszerű fa felvonóhíddal keresztezte az árkot. Ezáltal a kapun át a vár udvarára lehetett átjutni. A vár területe egy középkori bekötőút, egy bejárati kapus várfal, egy külső sánc belső vizesárokkal, egy őrszoba, egy palota tornya és egy udvar ciszternával. A kastélyban padokkal ellátott tüzhellyel és fából készült óvóhely került kialakításra, kellemes kikapcsolódást biztosítva az egész családnak. A közeli kilátó a kanyargó Szvinka folyó fölé emelkedő sziklákon gyönyörű kilátással gyönyörködik. A vár is első helyen áll, ez az első teljesen régészetileg feltárt kastély. Belo Polla történész és régész a hatvanas években vizsgálta és dokumentálta.
Az Abos – i (Óbecse) vár a Sáros várút része.
