Szent Kunhuta (Kunigunda) kápolna, Nagysáros
A 13. század második felében, fenséges koragótikus székesegyház épült Nagysáros városában, amely olyan régi, mint a fölötte lévő vár. Körülbelül ez időben kezdik a kastély alatt építeni a kolostort is, melynek kezdeményezője IV. Béla király volt. A kolostort kezdetben a Vilhelmiták – koldus szerzetesek lakták, akik később elfogadták Szent Ágoston uralmát, és ettől kezdve ágostoniaknak nevezték őket.A kolostornak fontos szerepe volt. A hiteles hely, azaz a Locus credibilitati funkcióját töltötte be, ahol igazolták, illetve megerősítették a hivatalos dokumentumok érvényességét és megbízhatóságát. Sőt a felsőbbrendű atya az egész jágeri egyházmegye vikáriusa volt. A kolostor a reformáció változásai hatására 1541-ben semmisűlt meg. Ma a semmisűlt kolostor helyén áll a Szent Kunhuta (Kunigunda) kápolna.
A kápolna valamikor 1544 után épült a régebbi épület falának felhasználásával. Ez alkotja az épület nyugati alsó falának egy részét. Az építkezés során a koragótikus építészeti elemeit használták fel, amelyek valószínűleg a lerombolt kolostorból származtak.
A kápolna rövid téglalap alakú hajóval és ötszögletű szentéllyel rendelkezik. A Sárosi vicispán Dersfi Ferenc de Zerdaheyla 1599-ben javítatta meg, amint azt a homlokzaton látható FD 1599 DZ kezdőbetűk is igazolják. Ez sgraffito felirat stilizált liliommal. A kápolna egyben a Rákóczy család ősi kápolnája is volt, és értékes eredeti megőrzött gótikus építészetet képvisel későbbi konstrukciós és építési módosítások nélkül.
A zavaros 17. században a kápolna egy ideig magtárként szolgált, míg ebben az összefüggésben szerkezetileg is átalakították (két emeletre osztották és az ablakok alsó részeit befalazták).
Valamivel 1769 után az épületet újra liturgikus célokra átalakították, miközben eltávolították a beépített padlót. A kápolna később zsindellyel fedett új tetőt is kapott, amelyet később fém tetőfedés váltotta fel.
1965-ben kiterjedt javítást hajtottak végre rajta, aminek köszönhetően sikerült „üzemeltetni” a kápolnát alkalmi istentiszteletekre és zarándoklatokra. Ez azonban nem az emlékművesek elvárásoknak megfelelően készült. Az elmúlt években a romos épület megmentésére tett erőfeszítések megújultak, amelyen belül szakmai kutatások is történtek 2010 – 2011 közöt. Ezek segítették tisztázni az építkezési tárgyfejlesztéseket.
A kápolna ma szokatlan helyen áll – a futballpálya mellett. Egészen a közelmúltig koragótikus épületnek tekinthető volt, egy befejezetlen kolostortemplom presbitériumal. Ez a keltezés a boltozatok vagy az ablaktokok támpillérei bordáinak és tőkéinek alakjától és díszítésétől függött. A legújabb kutatások kimutatták, hogy egy régebbi konstrukcióból másodlagosan használták fell őket. Az idők változására a kápolna kialakítása szempontjából meghatározó volt az épület nyugati homlokzatának kutatása, amely azt igazolta hogy a falazat alsó része régebbi.
Szent Kunigunda 10.-11. század fordulóján élt. Férjével, II. Szent Henrikkel együtt VIII.Benedek pápa császárrá és császárnővé koronázta. Élete utolsó 15 évét apácaként élte le. 1200-ban III. Innocent pápa szentté avatta. Kultusza hazánkban egyedülálló mivel népszerűsége főleg a német országokban van.
A kápolnának több érdekessége is van: nincs ablaka a „hajó” déli falán, ellenkezőleg, rendhagyó módon az északi oldalon helyezkedik el egy ablak. A hajó és a szentély terét nem választja el diadalív , csak a boltozat egyszerű bordáival, a boltozatot tartó támpillérek növényi motívumok díszítik – tölgy és szőlőlevlek, a déli falban apáca alakú fülke látható, a nyugati falon gótikus portál található.
